Skip to content

Leírás vagy fölfedezés?

május 24, 2012

Miről szóljon és miről ne szóljon a tankönyv?

Az angol módszertani irodalomban érdekes elmozdulások figyelhetők meg. Abban mindenki egyetért, hogy a tankönyvnek, és általában az oktatásnak valamilyen formában tükröznie kell a diákokat körülvevő világot. És amíg a világ, különösen a második világháborút követő amerikai szemléletet, az egyéni érvényesülés korlátlan lehetőségeit tükrözte, természetes volt, hogy a tankönyvekben – különösen a nyelvkönyvekben – ez a sikerorientáltság volt a domináns világszemlélet. Megszaporodtak a híres emberekről szóló beszámolók, rendkívül nagy szerepet kapott az üzleti élet, a celebek világa, amely egyben azt sugallta, hogy ha diákként mindent megtanulsz, minden vizsgát eredményesen teljesítesz, akkor belőled is lehet olyan sikeres ember, mint X híresség, popzenész vagy Y sportoló, hegymászó, üzletember.

Ezt a sikersztorit azonban kissé megkérdőjelezte az „amerikai álom”-ból való fölébredés, a szemünk előtt kibomló világgazdasági válság, a celebek megfakulása, az egykor kőbe vésett igazságok és teljesítmények viszonylagossága. Joggal vetik fel a legjelesebb és legsikeresebb tankönyvszerzők, hogy vajon nem kéne-e változtatni a tankönyvek szemléletén is. Nem kéne-e a sikersztorik másolására buzdító szemlélet helyett inkább az elemző, kritikus gondolkodásra ösztönözni a diákokat, a jövőért érzett felelősségvállalásra, a kisebb vagy nagyobb közösségben betöltött hely felismerésére nevelni őket. (Ld. erről bővebben Lindsay Clandfield írását és a hozzászólásokat Scott Thornbury blogjában: http://scottthornbury.wordpress.com/2010/05/16/c-is-for-coursebook-by-lindsay-clandfield/)

Egy radikális módszertani csapat, a DOGME-csoport alapítói egyenesen azt vetik föl, hogy talán nincs is szükség tankönyvre, mert az óhatatlanul egy – sokszor meghaladott – világszemléletet akar ráerőszakolni a diákokra. (http://www.thornburyscott.com/tu/Sources.htm) Azt mondják, hogy legalábbis a nyelvtanulásban elsősorban a diákok napi szükségleteire kellene támaszkodni; csak a saját tapasztalatukon átszűrt igazságok felismerésével válhatnak a saját jövőjük felelős polgáraivá.

Mégha az utóbbi fölvetés kicsit túlzásnak tűnik is, annyi biztosnak látszik, hogy a tankönyvnek és tágabban az oktatásnak valóban reflektálnia kell a környező világ változásaira. Kell lennie valami egységes világszemléletnek, amelynek alapján magyarázatot találnak a diákok az őket körülvevő világ jelenségeire, s amelynek segítségével eligazodhatnak – ha nem is a távoli jövőben, de legalább az elkövetkező évek eseményeiben.

Az idősebb generáció még emlékszik, hogy egykor a tantervek középpontjában „a szocialista embereszmény” állt. Aki tudja, hogy ez mit jelent, annak nem kell elmagyarázni. Aki nem, annak már valószínűleg nem is érdemes. A szocializmus elmúltával azonban mintha nem született volna meg az az új embereszmény, amely áthatja az oktatást, és ezen belül a tankönyveket. Pedig azt gondolom, hogy a tankönyvek szakmai hitelességén túl kellene valami pedagógiai, világszemléleti közös nevezőnek (ilyen lehetne talán a kritikai gondolkodás?), amely gondolati hálóba szervezi a modern könyveket.

 

És hogy miről ne szóljon a tankönyv? Az angol tankönyves – elsősorban nyelvkönyves –  körökben van egy közkeletű rövidítés: a PARSNIP. A parsnip magyarul paszternákot, fehér répát jelent. A rövidítés pedig a következő szavakat takarja: P – politics, A – alcohol, R – religion: vallás, S – sex: szexuális és nemi kérdések, N – narcotics: kábító- és bódítószerek, I – isms: izmusok, P – pork: disznóhús. (Utóbbi főleg a Közel-Keletre és az Ázsiába szánt nyelvkönyvekre vonatkozik.) Vagyis ezek azok a témák, amelyeket a tankönyvben érdemes elkerülni vagy legalábbis óvatosan kezelni. El lehet ezen gondolkozni, és talán érdemes lenne nekünk is csokorba szedni azokat a fogalmakat, tartalmakat, amelyek érzékeny pontokat érinthetnek a tanulókban. Egyik ilyen, amit több tanár is megerősített, hogy bármennyire hasznos, ha a tankönyvből a diákok megtanulják a családtagok nevét, nem szerencsés, ha a szerző arra buzdítja a tanulókat, hogy beszéljenek a saját családjukról. Azt mondják a tanárok, hogy nagyon nehéz az órán a családi életről, az otthoni szokásokról, a család tagjairól, szerepekről beszélni.  Sok csonka család van Magyarországon, és a gyerekek nem szívesen beszélnek erről.

Még egy kérdést kell érintenünk. Ha történt paradigmaváltás a századok során, akkor ez az: Comenius, a tizenhetedik század tudós tanára, tankönyvszerzője nem véletlenül adta művének az „Orbis pictus” címet: ő a való világ leírására törekedett, ezt akarta megismertetni a diákokkal. Ma inkább a világ, az ismeretlen fölfedezésére, a problémák együttes föltárására kell csábítania a jó tankönyvnek. Ehhez szükség van a diákok bevonására, az érdeklődésük fölkeltésére, a szükségleteik föltérképezésére és kielégítésére. A jó tankönyv (és a jó oktatási rendszer) problémákat és feladatokat állít a diákok elé, amelyeket az ismeretek elsajátításával megoldhatnak.

*

Éppen egy hónapja, 2012. április 26-án indult a tankonyves blog. Ezalatt a statisztikai adatok szerint 530 látogatója volt a világ minden tájáról. Érdeklődésüket ezúton is köszönöm.

Azzal fejezem be a blogot, amivel kezdtem: Üdvözlet az olvasónak!

 

Ajánlott olvasnivalók:

http://scottthornbury.wordpress.com

Leslie T. Sharpe, Irene Gunther,  Editing Fact and Fiction: A Concise Guide to Book Editing, Cambridge University Press, 1994.

http://jasonrenshaw.typepad.com/

http://kenwilsonelt.wordpress.com/

http://sixthings.net/about-2/books/

http://www.macmillandictionaryblog.com/

http://jeremyharmer.wordpress.com/

http://eltteacher2writer.co.uk/ (Ez a blog nemrég indult: olyan angooltanárok jelentkezését várják, akik szeretnének tankönyvet írni. A blog vendég-posztolói maguk is kitűnő tankönyvszerzők. Egy virtuális tanfolyamon pedig a bejelentkezők megtanulhatják mindazt, amit a nyelvkönyvírásról tudni kell.)

Reklámok

From → Utószó

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: