Skip to content

A kiadó 2.

május 21, 2012

A hazai tankönyvellátást alapvetően a tankönyvek kiadására (is) szakosodott kiadók biztosítják. A 17,3 milliárd forintot meghaladó közoktatási tankönyv-rendeléseken lényegében évek óta három-négy nagy és kb. tíz kisebb kiadó osztozik.

A Jelentés a magyar közoktatásról, 2003. (Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2003.) adatai érdekes képet mutatnak:

1991/1992:       2 kiadó, 184 kiadvány

2000/2001:      183 kiadó, 5151 kiadvány

2011/2012:       53 kiadó, 3700 tankönyv

A 3700 akkreditált tankönyv nagyobb részét az alábbi kiadók jelentetik meg:

Nemzeti Tankönyvkiadó                1357

Apáczai                                                   326

Műszaki                                                   358

Mozaik                                                     328

Dinasztia                                                 164

Oxford                                                      125

A jelenlegi kínálatot tekintve “…évfolyamonként és tantárgyanként 7-14-féle tankönyvből lehet választani. (Összehasonlításként: a nálunk előrébb tartó Németországban nagyjából tízszer ennyi kiadványból áll a kínálat, az oktatás területén világelső Finnországban pedig sem központi jóváhagyás, sem központilag kiadott tankönyvlista nincs.) Nálunk ugyanakkor a minisztérium  drasztikusan szűkítené a kínálatot, hiszen ha a három belépő évfolyamra csupán 70 kiadványt tervez, akkor az új rendszer felfutását követően nagyjából 300 körül alakulna az új választási keret, ami évfolyamonként és tantárgyanként átlagosan 2-3 könyves választékot jelentene.” (Új Katedra, 2012. április)

A fenti számokat látva eltűnődhetünk azon, hogy a forgalom értéke vagy a kiadók száma az ország lakosságához, teherbíróképességéhez képest kicsi  vagy nagy, sok vagy kevés. (Egy néhány éve készült kimutatás szerint az Egyesült Államokban a lakosság évente kb. 80 milliárd dollárt költ alkoholra, majdnem 40 milliárdot dohányra, kb. 5 milliárd dollárt állateledelre, és „csak” 1,7 milliárdot tankönyvekre. Ez az összeg kevesebb, mint az oktatásra fordított költségek egy százaléka.)

Annyi a fenti számokból is látható, hogy elsősorban a rendszerváltás óta a tankönyvkiadás nálunk is alapvetően üzleti tevékenységgé vált, egyes területeire kiadók alakultak, szakosodtak, amelyek ugyancsak üzleti megfontolásokból, éves vagy többéves stratégia, terv alapján dolgoznak.

A tankönyvkiadók (a szépirodalommal foglalkozó műhelyekkel ellentétben) tehát egy meghatározott oktatási környezethez és saját kiadói terveikhez keresnek szerzőt, és nem fordítva. Nagyon nagy ritkaságnak számít, hogy elvállalnák egy ismeretlen szerző „remekművét.” Ami nem jelenti azt, hogy ne lennének nyitottak minden új ötletre, ne fogadnának szívesen új szerzőket. Épp csak arról van szó, hogy ha az új ötlet, az új szerző beleillik a kiadó terveibe, akkor tárgyalni kezdenek az ötlet megvalósításáról, ha a kiadónak más elképzelései vannak, akkor rövid úton megszakadnak a megbeszélések.

A kiadók nagy része általában nem is egy-egy könyv megjelentetésén gondolkozik, hanem sorozatokat tervez. A piaci viszonyokat elemezve fölméri, hogy egy-egy szegmensben (például a felső tagozatosoknak szóló énekkönyvek területén) hiány mutatkozik (vagy várható, hogy a közeljövőben hiány lesz). Az itt támadt résbe megpróbál beférkőzni – lehetőleg még azelőtt, hogy a többi kiadó meg nem jelenik.

A jó pozíciókkal rendelkező és tartósan versenyképes kiadó tisztában van a saját piaci helyzetével, nagyjából pontosan tudja, hogy a többi kiadó mekkora részesedéssel rendelkezik, sőt sejti vagy tudja azt is, hogy a versenytársak melyik területen és mikor akarnak „piacot rabolni.”

A tervezésnek vannak kiszámítható és kiszámíthatatlan elemei. Nyilván minden kiadó arra törekszik, hogy minimális kockázattal maximális hasznot érjen el, és hogy a befektetése minél hamarabb megtérüljön.

A tervezhető, kiszámítható elemek:

  •   az adott évfolyam, iskolatípus, vagyis a célközönség létszáma
  •  a saját vagy a piacon lévő könyvek mennyisége, minősége, fogyása
  •   az oktatási környezet (tantervi reformok, a követelmények) adottsága, várható változása, speciális igények jelentkezése, a pedagógustársadalom elvásárai
  •  a befektetés költségei és várható megtérülése
  •  a saját, mozgósítható erők kapacitása (marketing, a hadra fogható szerzők, és a kiadó belső szellemi-technikai háttere)
  •  a szóba jöhető riválisok tervei az adott tantárggyal vagy területtel kapcsolatban.

Ha a kiadó tisztában van a fenti elemek súlyával és pontosan tud válaszolni az ezekből eredő kérdésekre, akkor jó eséllyel láthat neki a tervezésnek. Azt is tudnia kell, hogy a mégoly jó prognózisok és döntések se jelentenek feltétlen garanciát a könyv vagy könyvek sikerére. De az erős piaci versenyben nem tehet mást, mint hogy tervezzen, újabb és újabb kiadványokkal jelenjen meg, hogy fenntartsa vagy tovább erősítse a fogyasztókban a róla kialakult pozitív képet.

 

Reklámok

From → A szereplők

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: