Skip to content

A levonattól az imprimatúráig

május 15, 2012

Ezek után a végleges kézirat átkerül a kiadóból a nyomdába. Vannak olyan kiadók, amelyek saját nyomdai előkészítő műhelyt alakítottak ki (vagy az előkészítés bizonyos fázisait házon belül csinálják, másokat kiadnak stúdióknak), és a nyomdába csak a kész  film vagy a CD kerül.

A technikai megoldásoktól függetlenül a kéziratból „levonat” lesz, amely visszakerül a kiadóba, illetve a szerzőhöz. Említettük, hogy időnként az első levonat még csak a kiszedett és be nem tördelt szöveg, de az esetek nagy részében a beérkező levonat már oldalba van tördelve, nagyjából a helyükre kerültek az ábrák (vagy ki van hagyva a helyük), vagyis a kézirat lassan kezd átalakulni könyvvé.

Amit a levonatról (korrektúráról) tudni kell: minden javítás pénzbe és időbe kerül. Itt már nincs arra mód (pedig a szerzők hajlamosak elkövetni), hogy átírják-átszabják az anyagot. Különösen ha már oldalba van tördelve a szöveg, egy bekezdés betoldásával vagy elhagyásával borul az egész könyv elrendezése: ami eddig páros oldalon volt, az páratlanra kerül, ami fönt volt, az alulra kerül vagy fordítva. Az áttördelés pedig pénz- és időigényes.

A korrektúrával kapcsolatos másik aranyszabály, hogy a szerző a megadott határidőre feltétlenül juttassa vissza a kiadóba a levontatot. A könyv egy pontosan meghatározott menetrend szerint készül, és ilyenkor egy-két napos csúszás is azzal járhat, hogy a nyomda félreteszi a munkát, és csak hetekkel később veszi újra elő.

Az is kiderülhet, hogy húzni kell, vagy maradt néhány üres oldal, amit meg kell tölteni. Egy nyomdai ív tizenhat oldal: ennyi fér rá a nyomólemezre. Ha a könyv nyolc oldallal több a kerek ívszámnál, az azt jelenti, hogy az utolsó lemeznek csak a felét használják (bár egyes nyomdák a teljes lemezt leszámlázzák a kiadónak). Ha ennél is kevesebb vagy több oldalra fér ki a könyv anyaga, akkor vagy hozzátoldanak valami reklámanyagot, vagy húznak a szövegből.

A korrektúrát rendszerint a szerzőn és a szerkesztőn kívül egy kiadói vagy külsős korrektor is „megolvassa.” Erre azért van szükség, mert a gyakorlott szem olyan hibákat is észrevesz, amelyek fölött a felületes vagy az érzelmileg befolyásolt olvasó átsiklik.

Jó, ha a szerző nagyjából ismeri az adott kiadónál szokásos korrektúrajeleket. Sok fölösleges munkától szabadíthatja meg saját magát és a többi résztvevőt, ha következetesen, egyértelműen és jól olvashatóan javít. Az általánosan elfogadott jelek és szabályok megértéséhez számos minta található az interneten, de a biztonság kedvéért mellékelek egyet. (Vannak kiadók, amelyek saját korrektúrajeleket használnak. Az angol-amerikai korrektúrajelek például sok szempontból mások, mint amilyeneket a magyar kiadói-nyomdai gyakorlatban használunk.)

Nem árt, ha a szerző és a szerkesztő is megtart egy fénymásolt levonatot, hogy a következő korrektúrafordulóban ellenőrizni tudja, a nyomda jól hajtotta-e végre a javításokat.

Szokás – bár nem kötelező -, hogy a kiadó a második levonatot is elküldi a szerzőnek. Hagyományosan az első levonat a „hasáb,” a második a „tördelt,” de mint említettük,  a számítógépen készült szedés mindjárt oldalba van tördelve. Azt azért illik fejben tartani, hogy minden újabb korrektúraforduló további költség, és esetleg a könyv megjelenését hátráltatja. A szerzőt ugyan gyakran elfogja a kétségbeesés, amikor a szövegét nyomtatásban látja, és újabb meg újabb javításokat szeretne tenni a kéziraton, de ilyenkor a kiadónak-szerkesztőnek nem árt határozottan fellépni.

A második levonatot a szerkesztő „imprimálja,” vagyis aláírásával igazolja, hogy az anyag nyomtatható. Az imprimált levonat alapján a nyomda (vagy egy stúdió) filmet vagy CD-t készít a kiszedett szövegről, a film/CD alapján pedig nyomólemez készül. Néha előfordul, hogy a kiadó a filmről „utánnézőt” vagy régebbi kifejezéssel: „szalmiákot” kér, és ezen ellenőrzi, hogy az utolsó javításokat is rendben átvezették-e. Sokszor azért sem árt utánnézőt kérni, mert „levilágításkor” megtörténik, hogy bizonyos számítógépes jelek, színek vagy képletek, ábrák eltűnnek, átalakulnak. Ilyenkor újra le kell világítani az anyagot, nehogy hibásan jelenjen meg a könyv.

Reklámok

From → A kézirat útja

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: