Skip to content

Egyéb segédletek

május 7, 2012

A kiadók – részben üzleti megfontolásból, részint önzetlen segíteni akarásból – hajlamosak egy-egy könyvcsomag mellé további segédleteket is megjelentetni. Föntebb már említettük, hogy egyre gyakrabban alakítanak ki a kiadványok mellé interaktív honlap-ot, ahova feltöltik a tankönyv PDF-változatát, esetleg a hanganyag forgatókönyvét, a megoldókulcsot vagy a tanári kézikönyvet. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az, hogy szorosabb és élő kapcsolatba kerüljenek a kiadvány használóival, másrészt az, hogy további ötleteket, feladatokat adjanak a könyv mellé. A honlap készítése és karbantartása viszonylag olcsó, de a kialakítását nyilvánvalóan befolyásolja, hogy várhatóan mekkora célközönség fogja használni.

Példatár, szöveggyűjtemény, szószedet, szótár, nagyalakú olvasókönyv, könnyített olvasmányok, szó- vagy képkártyák, szemléltető eszközök, térképek, kivágható vagy sokszorosítható, kivetíthető ábrák stb. Folytathatnánk a sort; szinte végtelen a sorozathoz megjelentethető segédletek száma. Az Egyesült Államokban a „Tudomány” című tantárgyhoz egy hatalmas, „Science” feliratú táskában a könyv, munkafüzet stb. mellé még a kémiai kísérletekhez használható állványt és pipettákat, kémcsöveket és vegyi anyagokat is csomagolnak. Mindegyik kihívást, sok buktatót és sok örömet jelent a készítőknek és a felhasználóknak, de útmutatóul csak ugyanazokat tudnánk megismételni, amit a könyv vagy a munkafüzet kapcsán már elmondtunk.

Egy bekezdést mégis megérdemel az a próbálkozás, amellyel egyre több kiadó próbálkozik: saját anyagainak digitalizálása, és egy-egy kiadvány igény szerinti összeállítása. Angliában mind nagyobb teret hódít (főleg a távoktatásban és a felsőoktatás könyvigényét ellátó kiadókban), hogy korábban kiadott anyagaikat (például szövegyűjteményeket, szépirodalmi műveket, rövidebb-hosszabb tanulmányokat, szakiskolai anyagokat) digitalizálják, és 50-100 vagy akár 500 példányos megrendelés esetén a vevő kívánságára átrendezik, adják ki. (Az angol szakirodalom ezt a fajta – erősen fejlődő – üzletágat „Print on Demand”-nak – POD-nak – nevezi.) Nyilvánvalóan nem ugyanazok a versek kerülnek egy szakiskolásoknak szánt szöveggyűjteménybe, mint amelyek egy tehetséggondozással foglalkozó középiskola tanulóinak kellenek. Néhány alapvető jogi ismereten túl másfajta törvények ismeretére van szükség az Államigazgatási Főiskolán és egy egyetem jogi karán, sok közös ismeretanyag mellett bizonyosan másra van szüksége az erősáramú, mint a gyengeáramú, a mélyépítő és a magasépítő szak hallgatóinak. Ezeket az igényeket a körültekintő kiadó viszonylag kis befektetéssel (és összességében nagy haszonnal) ki tudja elégíteni.

Hasonló megfontolás állhat az „Espresso Book Machine” nevű próbálkozás mögött is, amikor kávéházban, könyvtárban és más nyilvános helyeken állítanak fel egy számítógéppel és internettel összekötött másológépet, amellyel tetszőleges kiadványt, jegyzetet, az előadó által összevágott cikk- vagy szöveggyűjteményt lehet letölteni és kiadni.

Érdekes pályát ír le manapság a digitális tábla. Vannak tanárok, akik esküsznek rá, sőt, az elszántabbak csak akkor hajlandók új könyvre váltani, ha van hozzá a táblára kivetítethető anyag is. Mások (és számomra is meglepő módon, épp az ország egyik legjobb iskolájának tanára vallotta be) fölöslegesnek érzik, és soha nem használják. A „white board”-ot, „smart board”-t állítólag először az amerikai hadseregben próbálták ki, és a sivatagi háborúkban nagyon bevált. (Más kérdés, hogy vajon a sivatagi háborúk végül is sikerrel vagy kudarccal zárultak, és hogy  ez mennyiben köszönhető a smart boardnak, de a kérdés eldöntését hagyjuk meg az amerikai hadvezetésnek.) Ami azonban a sivatagban bevált, még nem biztos, hogy az iskolában is jól megállja a helyét. Tény, hogy a magyar iskolák jelentős részét az utóbbi években fölszerelték ilyen digitális táblákkal. Vagyis (feltéve, hogy ki is csomagolták, be is kapcsolják és tudják is használni ezeket a táblákat) potenciális igény lenne a kivetíthető anyagokra. A kérdés csak az, hogy valójában mire van szüksége a tanárnak/diáknak egy 45 perces órán. Melyek azok a látványos, hallható, megoldható elemek, amelyek szemléletesen egészítik ki a tanultakat. Én magam többféle szoftverrel próbálkoztam, a szoftverek segítségével több tucat gyakorlatot készítettem, de maradéktalanul nem vagyok meggyőződve róla, hogy enélkül nincs élet az órán.

Reklámok

From → A segédletek

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: