Skip to content

A betűtípus

április 30, 2012

Nem véletlen, hogy a jelenleg érvényes tankönyvi jóváhagyás egyik szempontja, hogy milyen a könyvhöz választott betű. Elég nagy-e, olvasható-e, megfelel-e a korosztály igényeinek, jellemzőinek. Nyilvánvalóan más fokozatú betűt kell választani egy elsős irodalomkönyvhöz, mint a negyedikes gimnáziumi földrajzkönyvhöz. Említettük, hogy más betűtípussal kell jelölni a törzsanyagot és a kiegészítő részeket, az új ismereteket és az ismétlést, az új vagy fontos fogalmakat, esetleg azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyekről további információ megtalálható a lapalji jegyzetben vagy a könyv végén levő szómagyarázatban, szószedetben, kislexikonban. Bevett szokás, hogy a fontosabb szavakat dőlt vagy félkövér betűvel hangsúlyozza a szerző. Érdekes optikai képet nyújt, ha az egyes szövegtípusok betűtípus szerint is elkülönülnek: például a törzsszöveg „talpas” betűből van szedve, a vendégszöveg „groteszk” betűkből áll.

A számítógép (és egyes – művészi ambíciókat dédelgető – műszaki szerkesztők) szinte csábítják a szerzőt a minél változatosabb, extravagánsabb tipográfiai megoldásokra. Ne engedjünk a kísértésnek: ha a formai megoldások már-már a tartalmi megértést gátolják, akkor biztosan rossz úton járunk. Persze az ellenkező véglet se szerencsés: ha a könyv tipográfiai képe unalmas, az a tartalom és az érthetőség rovására is megy.

A betűtípussal szorosan összefügg az oldal tipográfiai terve. Tankönyvben különösen hasznos, ha „élőfejjel” vezetjük a felhasználó szemét. Az élőfejben helyet kaphat a fejezet címe, a tárgyalt rész vagy oldalpár témája, „hívószava.” Ugyanígy szokás, hogy az ismétlődő egységeket (házi feladat, szabály, törvényszerűség vagy hasznos tudnivaló, hallás utáni értés vagy ismétlés, összefoglaló kérdés) piktogramok jelölik a margón. A törzs- és a vendégszöveget, a hasznos információkat vagy az ismétlő kérdéseket szokás úgy is elválasztani, hogy az utóbbi (más színnel vagy tónussal, esetleg kerettel) egy szövegdobozba kerül

A terv megalkotásakor a műszaki szerkesztőnek el kell döntenie (természetesen ismerve a könyv tartalmát), hogy oldal- vagy középtengelyes (esetleg a kettőt keverő), egy- vagy kéthasábos elrendezés szolgálja-e jobban a mondanivalót. Különösen nyelvkönyvekben szokás a résztémákat oldalpáron elhelyezni, ami nagy fegyelmet ró a szerzőre és nagy figyelmet követel a műszaki szerkesztőtől.

Azt is meg kell tervezni, hogy mi kerüljön új oldalra: minden fejezet vagy – például szöveggyűjteményben – minden egyes mű. Sokszor nem mindegy, hogy a fejezet, alfejezet vagy egy új téma páros vagy páratlan oldalra kerül. Ez sajátos ritmust ad a könyvnek, és segítség a felhasználónak.

Külön érdemes megemlíteni a jegyzeteket. Ezek kerülhetnek a lap aljára, időnként a margóra, a fejezet vagy a könyv végére. Rendszerint kisebb fokozattal és más betűtípusból szedik, hogy jól elkülönüljenek a főszövegtől. Van, aki arra esküszik, hogy – különösen a lapalji vagy a fejezet végén elhelyezett jegyzetnél – minden oldalon (vagy fejezetben) újra kell kezdeni a számozást. Mások szeretik, ha a számok folyamatosan követik egymást. Számunkra – szerzők és szerkesztők számára – nem is ez a fontos, hanem az, hogy a főszöveg és a jegyzet száma megegyezzen, hogy ha a lapalji jegyzetet választottuk, akkor az lehetőleg ne csússzon át a következő oldal(ak)ra. A jegyzet (és minden más mutató) készítése időigényes és nagy figyelmet követelő munka; számos csapdát rejt magában. A szerkesztők nyilvánosan soha nem vallanák be, de alapjában véve gyűlölik, és ha lehet, minden eszközzel irtják a jegyzeteket; feltehetően ez a burkolt ellenszenv az oka, hogy a jegyzet időnként önálló életre kel és meghökkentő sajtóhibákat okoz.

Reklámok
Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: