Skip to content

Amit a tankönyvről tudni kell

április 27, 2012

Formai kérdések

Kezdő szerző rendszerint meglepődik, amikor a leadott kéziratból előbb korrektúra, majd kinyomtatott, bekötött könyv lesz. A mégoly pontosan, gonddal elkészített kézirathoz képest is a könyv tekintélyt parancsoló műtárgy; a széthulló kéziratlapok tömege helyett zárt egészet alkotó műremek.

A kezdő szerző hajlamos rá, hogy a számítógépén maga alakítsa ki az oldalak végső külalakját. Ennek legalább annyi hátránya, mint előnye van. Előnye, hogy maga előtt látja, mi és hogyan fér el egy oldalra. Ha például egy oldalpár egy tanóra alatt végezhető el, akkor valóban nem mindegy, hogy mi kerül oda.

Hátránya, hogy a beadott – nyers  –  kézirat a legritkább esetben nyomdakész. A szerkesztő, a lektorok, a tördelő gyakran javasolnak kisebb vagy nagyobb javításokat, betoldást vagy húzást, és ilyenkor borul a mégoly szép oldalterv. De azért se szerencsés a formaparancsokkal teletűzdelt kézirat, mert mindez egy másik gépen, egy új szövegszerkesztő programmal elveszik, átalakul.

A kiadók általában azt szeretik, ha a szerző „ömlesztett” szöveget ad, és rájuk bízza az oldalak kialakítását.

A tankönyv rendszerint a következő részekből áll:

  • Borító (első-hátsó fedél, gerinc, és – ha védőborítót is kap – fülek)
  • Címnegyed + kolofon
  • Szöveges oldalak, táblázatok, függelékek, más szóval a „belív”.

A következő bejegyzésekben ezeket vesszük sorra.

Advertisements
Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: